A szeptemberi nyitó sajtótájékoztató sikere után 2012. december 4-én került megrendezésre a MuKi rendezvénysorozatának első szakmai kerekasztal-beszélgetése és nyílt napja, melynek mottója „Hazai pillanatkép”, célja pedig a magyarországi rugalmas foglalkoztatás helyzetének általános áttekintése mind munkáltatói, mind munkavállalói és szakmai oldalról.

A rendezvény helyszínét a Magyar Iparszövetség biztosította.

A rendezvény fő célja az volt, hogy lehetőséget nyújtson a munka és a magánélet összeegyeztethetőségét érintő konstruktív és eredményes párbeszéd kialakítására.

A szakmai kerekasztal-beszélgetésen előadások hangzottak el, illetve pódiumbeszélgetés indult a meghívott szakértők és a résztvevők között a kisgyermekes munkavállalás általános hazai helyzetének feltérképezése céljából.

A nyílt nap arra adott lehetőséget, hogy az érdeklődők kisebb, családiasabb körben, moderált workshopok formájában vizsgálhassák meg ugyanezt a témát - saját tapasztalataikat is megosztva egymással.

A szakmai kerekasztalról részletesebben

A rendezvény első programpontjaként az Iparfejlesztési Közalapítvány részéről Dr. Bárdos Krisztina ügyvezető igazgató beszélt a Közalapítvány által lefolytatott, a MuKi szakmai alapját képező reprezentatív kutatásról.

 „Az ötszáz fős lakossági és a száz fős céges mintát feldolgozó felmérésben a munkavállalói és a munkáltatói oldal kisgyermekes szülők alkalmazását érintő valós problémáit és igényeit vizsgáltuk: A félelmek mindkét fél részéről nagyon erősek, viszont gyakran sztereotípiákon alapulnak. A szülők legnagyobb problémája a gyermekfelügyelet hiánya, míg a munkáltatók legjobban a kisgyermekes munkatárs kisebb mértékű elkötelezettségétől és fizikai távollétét hiányától félnek.

A kutatásból kiderült továbbá, hogy munkáltatói oldal számára jelentős visszatartó erő a közvetlen üzleti érdek, illetve jó gyakorlatok ismeretének hiánya.

„A társadalomban szükség van a szemléletformálásra, illetve az állam, a döntéshozók és a stratégiaalkotók munkavállalókkal és munkáltatókkal közös gondolkodására ahhoz, hogy a kisgyermekes szülőket ne hátrányos helyzetűként, hanem kiemelt módon kezeljék a magyar társadalomban.” – hangsúlyozta Dr. Bárdos Krisztina.

 Vitaindító előadásukban szakértői oldalról Scharle Ágota, a Budapest Intézet ügyvezető partnere és Székely András, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom vezetője adtak elméleti - szakmai áttekintést az atipikus foglalkoztatás magyarországi helyzetéről.

Scharle Ágota elmondta, hogy Magyarország jelentős összegeket költ családtámogatásra. Arányait tekintve a hazai rendszerre viszont a pénzbeli juttatás biztosítása jellemző, nem pedig a bölcsődei, illetve óvodai férőhelyek létesítésének támogatása, ami a kisgyermekes szülők munkavállalásának ösztönzéséhez elengedhetetlen lenne.

Székely András kiemelte, hogy a legnagyobb problémát ma Magyarországon az jelenti, hogy – statisztikai megfogalmazással élve – a szülők átlagosan 2,1 gyermeket szeretnének, akik közül mindössze 1,3 gyermek születik meg. A népesedés csökkenéséhez pedig nagymértékben hozzájárul az, hogy a munka és a magánélet összeegyeztethetősége Magyarországon kevéssé támogatott.

 Az előadásokat követő interaktív pódiumbeszélgetésen a közönség meghallgathatta Bierbaum Gyöngyi, az adidas Group HR Managerének véleményét és tapasztalatait arról, hogy ma Magyarországon miért nem alkalmaznak a cégek szívesen kisgyermekes szülőt.  

A munkaerő-piaci viszonyok feltérképezése céljából elfogadta a meghívást Berey Zita, a Garda Consulting Kft. ügyvezető igazgatója is, aki kifejtette, hogy a fejvadász cég vezetőjeként szerzett tapasztalatai szerint miért és hogyan diszkriminálják a kisgyermekes álláskeresőket, majd gyakorlati tanácsokat adott a szülőknek a cégekkel való kommunikáció kapcsán.

 Kálmán Edina, a Munka kisgyermekkel program ötletgazdája – saját maga is háromgyermekes édesanya – a szülői oldalt képviselve beszélt a munka és a magánélet összeegyeztethetőségéről, illetve annak nehézségeiről.

 Végül, de nem utolsó sorban a kisgyermekes szülők jogairól és lehetőségeiről tudhattunk meg többet Repka Ágnestől, a Dolgozó Mami blogvezetőjétől, aki konkrét példákkal illusztrálta a kisgyermekes szülők gyakran feltett kérdéseit, és a Magyar Távmunka Szövetségnél folytatott, rugalmas foglalkoztatást vizsgáló felmérés eredményeiről is beszámolt.

A pódiumbeszélgetésben a közönség is aktívan részt vett; számos olyan téma került elő mind szülői, mind céges oldalról, amelyet érdemes folytatni, és amelyhez a Munka kisgyermekkel program további fórumokat kíván biztosítani.

A nyílt napról bővebben

A szakmai kerekasztal-beszélgetést közvetlenül követte a Munka kisgyermekkel program első nyílt napja, amelyet Dr. Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető elnöke nyitott meg „A kisgyermekes szülő foglalkoztatásának kihívásai a Magyar Iparszövetség praxisából” című előadásával. 

„Magyarországon a nők mindössze négy százaléka a dolgozik részmunkaidőben. Ausztriában és Németországban ez az arány ötven százalékot tesz ki, Hollandiában pedig eléri a hetvenkét százalékot is. A számok világosan mutatják, hogy Magyarországon egyfajta idegenkedés tapasztalható az atipikus foglalkoztatási módoktól.

Mi a Magyar Iparszövetség részéről maximálisan támogatjuk a fiatalokat, és kiemelten kezeljük a GYES-ről és GYED-ről visszatérő kollégákat.” – tette hozzá az OKISZ elnöke.

Ezt követően az érdeklődők kiscsoportos workshop-okon vitathatták meg a szülőket és a munkáltatókat leginkább érintő kérdéseket, valamint a téma gazdasági és jogi oldalát érintő témákat.

Szendrő József, a Munka kisgyermekkel program szakmai vezetője, Simon Ildikó MuKi-szakmai munkatárs és Kálmán Edina, a Munka kisgyermekkel program ötletgazdája moderálásával górcső alá került - többek között - a „karrier vagy munka” örök dilemmája, de az atipikus foglalkoztatás előnyei és hátrányai is a kiemelt témakörök között szerepeltek. Szó esett a munkába visszatérők elfoglaltságairól és a szervezést megkönnyítő idő-menedzsmentről. A résztvevők hasznos tanácsokat kaphattak a munkahelyi és a családon belüli asszertív és felnőtt kommunikáció megvalósításához, továbbá párbeszéd kezdődött a munkába állásra vonatkozó jogokról, illetve a visszatérést nehezítő körülményekről, és a visszatérés megkönnyítésének lehetőségeiről.

A média-nyilvános események célja az volt, hogy a meghívott előadók és a témák segítségével érdemi párbeszédet indítsunk el az érintett résztvevők (szakmai szervezetek, cégek, szülők) között.

Reméljük, hogy hagyományteremtő jelleggel megszervezett rendezvénysorozatunk következő állomásain is minden kedves érdeklődőt újra köszönthetünk.

 A TÁMOP–1.4.3.-10/1-2F-2011-0010 számú projekt az Új Széchenyi Terv támogatásával valósul meg.

 A kerekasztal és a nyílt nap kiemelt partnere: Magyar Iparszövetség Az esemény médiatámogató partnere: Babanet.hu

A projekt kommunikációs vezetője: Németh Sarolta, Iparfejlesztési Közalapítvány (06 30) 342 2714

A Munka kisgyermekkel (MuKi) program kommunikációs partnere az Iparfejlesztési Közalapítvány megbízásából a PResston PR Kft.